Felkelő napnál
a fák fagyott ágai
összecsendülnek
Visszatérek
2014.01.13. 22:14 rattacha
Lám, az évek szálltak, mint a percek és a tékozló gazda hazatért. Ideje, hogy újra öleljem az ember örök szerelmét, vágyom rá, hogy öledre vonj, múzsa. Sosem menekültem előled, talán csak hiányod kellett kicsit. Táncoljunk együtt tovább végig az életen. Keressetek, várjatok, olvassatok és szeressetek. De ne csak engem. A világ tele van kincsekkel. Csak keresni kell. Rátok vár.
Szólj hozzá!
Autumn leaves
2010.12.13. 22:16 rattacha
Like Autumn leaves
on the frozen winter path:
I’m fading away…
/Ahogy az ősz is
elhagy téli ösvényen
elhalványulok/
/Öszi levélként
fekve téli ösvényen:
elhalványulok/
Szólj hozzá!
Milyen jó lenne
2010.09.14. 22:33 rattacha
Milyen jó lenne jónak lenni.
Csendben a kemence padkára ülni
és mosolyogni.
Nem szólni senkihez.
Nézni a parazsat, hogy húny ki
benne az a tűz, amit oly lelkesen raktam.
Hallgatni a templom öreg tornyát,
egyetlen mély rézharangját
hogy hírdeti a vacsorát.
Hogy nyikordul meg az ajtó,
vénséges vén, majd szétmálló,
fáradt embert befogadó.
Hallgatni mekkorát koppan
a falon, göcsörtös nyele
a kopott kapának.
Látni gyerekkezek hogy kapnak
gyorsan kérges tenyerek
ölelése után.
És nem érteni. Nem érteni,
csak ülni a kemencepadkán
némán, boldogan, bután.
Szólj hozzá!
Nem tudom
2010.09.10. 21:36 rattacha
Csordul a pohár mélyén az édes törköly
jöjj közelebb, de nagyobbat hörpölj,
mint szívben az érzés, és mondd nekem tovább
hogy soha se volt még szebb ez a nyár
hogy szeretsz még élni, lassan elégni
ha fáj is a múltban a sors.
Nincs közelebb és nem lesz már soha jobb,
egy élet van, hát féllábon elhordod.
Forduljon utána a bánat,
nem születek újra, hiába várja.
Eltemettelek magamban mélyen
mehetsz már várnak rád régen
hogy itt voltál nem volt szebb
és nem lesz rosszabb, ha elmégy
itt marad utánad úgyis az emlék,
és megyek majd én is, hisz tudod
Nincs közelebb és nem lesz már soha jobb,
egy élet van, hát féllábon elhordod.
Forduljon utána a bánat,
nem születek újra, hiába várja.
Meleg már nekem ez a nyár, maradjon másé
nem kell, a Nap sem, a ragyogásért
nem bolondul már többet a szívem
csak ezt a csikket még végigszívom
és ha kihült majd eloltom.
Szólj hozzá!
Szegénység
2010.06.15. 20:57 rattacha
Nincs semmim. Mégsem
ez tesz szegénnyé. Jövőm
áldott hiánya.
Szólj hozzá!
Egyensúly
2010.05.10. 20:36 rattacha
Ahogy te színes;
úgy lesz a világ - hidd el
Dorian - szürke.
Szólj hozzá!
11. tánc
2010.04.01. 08:07 rattacha
Szerény barátként nyitjuk ajkunk
hogy ápoljuk az emlékét,
szavaink mannáján élve, hidd
elnyerheted az Úr kegyét.
"Oly csodálatos volt Ő, minden
percében csak az Úrnak élt.
Olyan fiatal volt még, de jajj,
a halál lefogta szemét."
Hajlanak szavunkra naivak,
s mi bolondítunk szüntelen
de méreg szivárog szívünkből,
s már osztozkodunk a kincseken.
Álszentek vagyunk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek
véred kiontott harmatát
elpazaroltad Jézus herceg!
Szólj hozzá!
Tanítás
2010.03.17. 20:22 rattacha
Köszönj nekem!
Üdvözöllek mesterem!
Látom mit nem tudsz...
Szólj hozzá!
Pályázati anyag
2010.03.08. 09:21 rattacha
Íme néktek pályázati haikuk, amikkel idén nem kerültem be:
Életút
Mi messziről hegy
félúton már domb csupán,
végül sírhalom
Tél
A hegyek havas
csúcsai felett fázva
ébred az újhold.
Május
Gyere velem - úgy
csábít a fűszeres éj -
Vénusz, dombodra!