Írományok gyűjteménye

Miben más? Ugyan.És ha mégis ugyanaz,akkor mire fel?

Tudom, hogy ittsem lesz jobb, de nem vagyoktovább Nyugta-lan.

Csak azért jövök,hogy megtaláljam, amimáshol veszett el.

Az esti fáradtlevegőt könnyű füstjemelegíti fel.

Hiányzik belőlünk valami. Valami amit régen, mások már megtanultak és mi csúnyán elfelejtettük. Mint azt, hogy hogyan kell a világot megszelídíteni. Nekem erről szól az amit találtam. „Sou-sanhoz a barát így szólt: – Kérlek, játssz valamit a húrtalan hárfán.…

Ha győzelem kell,tied a születés. Ahalál Jézusé.

Hajnali három.Lágy álombeli mézek. Az égben bál van./Zanzába zárvaKosztolányi sem más, csakszibarita váz./

Megmutatni aztamit másoktól kaptam.Tűrhető hiba.

Egymáshoz növesztminket az élet. Többekcsak így lehetünk.Festmény, keret.Ajtó, rajta a kilincs.Madár és szárnya./Hiába csavarom,mindig hamisan cseng, énleírom, te érzed./

Az álom nélkül,nem más, mint egy elnyújtottlassú pislantás.