Nyom vagyok, fekszem a zöld fű közt vadon
míg eső jön és elnyom szülőföldem, a gyom.
Nyom vagyok, üres, hiánya annak mi körbevesz
míg a nap melegén feltörő fű újra eltemet.
Nyom vagyok, csepp gödör, sima és lapos
lábad ha lép, csak én rajtam tapos
Nyom vagyok, véred szagába akaszkodó farkasoknak
egyedül én mutatatok utat.
Nyom vagyok, itthagytál engem a földön
de életed illatát, míg vagyok, őrzöm.
Kezdettől fogva nem vagyok más, emlék
ha nem lennél a világon - én sem lennék.
Nyom
2014.04.04. 08:29 rattacha
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://rattachaiku.blog.hu/api/trackback/id/tr715901704
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
