Írományok gyűjteménye

Kérges tenyérrel állt a béna,lágy esőben, a saroknál.Hallotta már, hogy érte jönkaszáját fenve a halál."Beszáradt ajkamra tedd a csókot,mit bánom is ha keserű!Éltem alatt már meglegyintettkocsi képében jobb kezed,tíz éven át vártam mégasszonyom ha megbocsát,ölelő…

Élj a mának, és ha nincs is okod, nevess,drága sztrovacsek./hommage á Rejtő Jenő/

Élj a mának, tudd;sose kérdezd kiért szólharang : érted szól./hommage á John Donne/

Élj a mának, ésúgy kérdezd: Ki feszül fela szivárványra. /hommage á Nagy László/

Élj a mának, dene feledd: milyen mély volta gyermekkorod./hommage á Radnóti Miklós/

Élj a mának, dene feledd: csak a törvénya tiszta beszéd./hommage á József Attila/

Sohasem leszekegyedül. Jóban-rosszbanegy lélek vagyunk

Zen farok, kinekkutyája én vagyok ésörök-kergetem.

Illúzió, melysegit hinni, hogy ma sehiába keltem fel.

Úgy mint a gyerek;bújunk, ki ne derüljön,hogy elrontottuk