Tollamból talán - ha máséből folyik is - cseppenhet arany
Csendjeim őrziitt körbe minden. Szólnirégen nincs kihez
Lehalkítalakmagamban, hogy ne halljamsűrű némaságod
Faág lebbentiútjára széncinegém.Röptében dala
Nagy csend a csend. Szélse jár. Gondolataimindulnának már
A csend lehet csakbeszédesebb széthullnikész világoknál
Csönd hull ma le rámeltakar mint hűs földethalott levelek
Üresen állvahallgatom néhány kószaemlék visszhangját
Csendjében állvaringatózom. Átölel,beszívom, sírok...
Lebegő acél - vöröslő langyos víz - áldott, teljes csend.
Visszavert hangoktorzított zaja és akörülölelt csend.
Ezer szavam vanha megjössz mégis ülnék snéznélek némán
Csend. Néma, süket.Hallgatok. Üvöltenék.Nagyon féltelek.
Csendjeim őrziitt körbe minden. Szólnirégen nincs kihez
