Írományok gyűjteménye

Karom kitárvaZárnám köréd Noir, s ímellebegsz, csalfa

Hogy veszik mégisel két ölelő kéz közöttnémán fél élet

Viszanézett rám.Arc, mit egykor ismertem.Átkozott tükör. Stared at me oddlysomebody i used to know.Bloody, damned mirror.

Rohanó patakés vándorló fellegekcsak én maradok

Ki, mint hétezerember sokaságábanfelkötné magát.

Az ágak végénmég csillog a tél. De nézd:Magnólia rügy.

Ezüst teliholdfelhőpárnádra engeddletenni fejem